Vettem a fáradtságot, és kidolgoztam egy statisztikai módszert a troll-tevékenység leleplezésére. Tettem ezt azért, mert az alcímbern megnevezett blogger azt találta mondani az Alex tündöklése és bukása című blog vitájában, hogy hogy "nem mi kezdtük az eldurvulást" (2015.11.05. 7:02). Persze ehhez először meg kell magyarázni neki, hogy ki is az a troll, hogy értse. De lehet, hogy még lejjebb kellene kezdeni, hogy mi is az a párbeszéd, a tárgyszerű vita, a logikus érvelés, de erre már nem vállalkozom.
A troll definíciója ismert, olyan személyt jelöl, akinek feltett szándéka egy internetes párbeszéd ellehetetlenítése, szétverése, rombolása.Troll világnézettől függetlenül bárki lehet, ez emberi jellemvonás és nem világnézet kérdése. Emberi gyarlóság az is, hogy a troll soha nem mi vagyunk, hanem mindig a másik: az, akinek eltérő a világnézete a sajátunktól.
Nagyon érdekes megfigyelésem, hogy egy liberális blogfelületen tipikusan a "fasisztákat" tartják trollnak. De én mégis úgy gondolom, hogy aki otthon van, az is lehet troll, és a liberálisok a gátlástalanabbak ezen a téren, lévén ők vonnak többen és ők érzik magukat otthon. Ugyanezt állapítottam meg a radikális baloldali blogfelületeken is, hogy ott a kommunista trollok vannak otthon, és ők a gátlástalanabbak. Ráadásul az adminisztrátor szerepkört ellátó személy az ő javukra lesz "pártatlan".
Előzmények
A Frontoldalon 9 blogbejegyzést publikáltam (a listájukat lentebb megadom) meglehetősen viharos blogvitát kiváltva ezzel. Aki csak létezik demagóg és dogmatikus blogger a radikális baloldalon, falkába verődve mind nekem esett azzal a feltett szándékkal, hogy a véleményemet belémfojtsa, engem pedig elüldözzön a blogfelületről. Szabályos boszorkányüldözés és inkvizíció vette kezdetét ellenem, és akadtak, akik kötelességüknek érezték, hogy megvívják az osztályharcot a nézeteik győzelméért.Ennek a tevékenységnek volt Tovaris blogger az egyik vezéralakja. Két hétnél nem is bírtam tovább, és a posztjaimat törölve menekültem el a blogfelületről.
Ennek az egésznek a bemutatására vettem a fáradtságot, és kigyűjtöttem a nevezett blogger 159 hozzászólását, amelyek a 9 blogbejegyzésem vitájában elhangzottak. Ezt a 159 hozzászólást elemeztem statisztikailag.
A statisztikai módszertan ismertetése
Az adatokat egy Excel táblázatban rögzítettem. A táblázatban szerepel a hozzászólások sorszáma (A oszlop), a komment linkje és dátuma (B oszlop), a kommentált blogbejegyzés sorszáma (C oszlop), ahol szükséges, a hozzászólások rövid összefoglalása (D oszlop), a hozzászólás szöveges értékelése (E oszlop), a hozzászólás számszerű értékelése (F oszlop), majd következik egy technikai jellegű oszlop (G) és végül a kommentek százalékos kiértékelése (H oszlop).
Az Excel táblázatot mérete miatt sajnos csak fénykép formájában tudtam a blogbejegyzésbe beilleszteni, így a kigyűjtött linkek az olvasó számára elvesznek. Lehetséges lett volna a táblázatot xls-file formátumban közvetlenül is bemásolni, de ez lényegesen rontotta volna a posztom vizuális megjelenését, így letettem róla.
Troll-statisztika.xls (fénykép)
Ami a táblázatban bővebb magyarázatra szorul, az a hozzászólások szöveges és számszerű értékelése. A szöveges értékelés egy-egy rövid szó, amely a saját szubjektív megítélésemet tartalmazza, hogy a kommentet a vitát gazdagító véleménynek gondolom-e, vagy ellenkezőleg, a vitát romboló trollkodásnak. A számszerű értékelés (F) oszlopában pedig számértékek szerepelnek +1 és -1 között. A +1 az építő jellegű vélemény értékelése, a -1 pedig a romboló szándék kifejezése. Lehetséges lett volna a számértékeket jobban árnyalni is, de ezzel elhanyagoltam, amit bemutatni szeretnék, így is látszik.
Hangsúlyozni kívánom, hogy nem minősítem a blogger véleményét "igaznak", vagy "hamisnak". Mindkét esetet +1 értékkel honorálom. Azaz még akkor is, ha a bloggerrel nem értek egyet. A blogger által kifejtett vélemény helyességének elbírálását nem tekintettem feladatomnak. Ezáltal úgy vélem, hogy a jelen statisztikai adatgyűjtés eredménye kellően elfogulatlan.
A grafikonok értékelése
Az 1. ábrán x-y koordinátarendszerben (Scatter Chart) ábrázoltam a számszerű értékelés eredményét, ahol x - a kommentek sorszáma, y pedig a számszerű értékelés. A grafikonon ide-oda ugráló pontokat kapunk. Ennek ellenére látszik, hogy valahol a 60-80 komment tájékán a blogger elvesztette a pozitív hozzáállását a vitához, és ezt követően eluralkodott rajta a "gonosz", a vita szétverésére irányuló troll-szándék.
1. ábra
A 2. ábra egy kisimított görbét ábrázol, amely már a vita trendjének alakulását mutatja. Ehhez azt találtam ki, hogy minden egyes n értékhez (A oszlop) összesítettem 1-től n-ig a kommentek egyedi értékelését és elosztottam n összegével, így egy kumulált értékelést kaptunk, amelyet százalékos formában ábrázoltam a grafikonon.
Mindkét ábrán lehetőségünk van arra, hogy ráközelítsünk egy-egy pontra és a Chart kiadja a komment sorszámát, ennek alapján pedig visszakereshetjük a szöveges értékelését, illetve a linkre klikkelve magát a hozzászólást is megkereshetjük. Bár töröltem ugyan a posztjaimat, de a disqus.comon a kommentek változatlanul megtalálhatók.
2. ábra
A vita menetének kiértékelése és a troll-magatartás bemutatása
A 64. pont - személyeskedés: "Nocsak, akkor már "ellenforradalmárt" ... tisztelhetünk Önben?" (2105.10.15. 8:42) Azaz argumentum ad hominem: olyan érvelési hiba, amikor nem a vita tárgyával kapcsolatban érvelünk, hanem a vitapartner személyét támadjuk. Jelen esetben a troll ellenforradalmárnak (tehát ellenségnek) minősít, és ezzel próbálja azt a látszatot kelteni, hogy ezért nincs igazam. Ez az első pont, ahol -1 értékelést adtam a vita második napján, reggel. De volt ennek előzménye a 63. kommentben is, ahol a blogger megkérdezte: "Ezek szerint Ön nem kommunista?" (Értékelése: -0,5.)
De érdemes egy kicsit visszafelé is keresgetni. A 39. kommentben még kommunistának nevezett a blogger. A 40-ben már bejelentette, hogy inkább megvárja Phoenix blogger (a mérvadó szaktekintély) állásfoglalását, hogy milyen véleményt alakítson ki. A 42. kommentben még a mi kutyánk kölykének minősített. A 49. és 51. kommentekben az `56-os eseményeket egyértelműen ellenforradalomnak minősítette, s bár nem értek egyet vele, de mindkét kommentet +1 értékkel honoráltam, lévén a véleményét fejtette ki. Számomra ezt jelenti a véleménytolerancia. Nekem pedig eszembe sem jutott az érzéseiben megsérteni. Fafejűnek és bigott (ortodox) kommunistának tartom az ilyen vitapartnert, mert ő nem képes tolerálni az én véleményemet, hanem "ellenforradalmárnak" könyvel el. De nem állok le vitatkozni vele, mert képtelen az elfogulatlan és objektív véleményalkotásra. Az ilyen emberrel egyszerűen lehetetlen 1956 újraértékelését megvitatni, mert a vakhitűsége miatt vitaképtelen.
Ezt arra hozom fel ellenpéldának, hogy a blogger (hasonszőrű társaihoz hasonlóan) nem képes elfogadni, amikor kijelentem, hogy ezt vagy azt a kérdést nem kívánom megvitatni vele a demagóg és dogmatikus nézetei miatt, mert azokat nem tartom valós érveknek. A blogger ezen határozottan megsértődött. Miért vonék én köteles közönséges demagógiával és vakhiten alapuló dogmákkal szemben leállni vitatkozni? Hisz nem is lehet! Bizonyítást nem igényló vallási tételekkel szemben nincsenek érvek.
A blogger az 52. kommentben kezdett el beskatulyázni engem olyan módon, hogy kijelentette, nem is vagyok kommunista, hanem szociáldemokratának minősített. Ez ismét argumentum ad hominem minősítés, egy olyan érvelési hiba, mely azt jelenti, hogy egy szociáldemokratának nem lehet igaza a kommunistával szemben. (Értékelése: 0.)
A 71. kommentben ismét szociáldemokratának minősít. A 72. kommentnél veszi kezdetét a dehonesztáló személyeskedés. Kijelenti, hogy a felkészültségem nem kielégítő, az ismereteim hézagosak (értékelés: -1). Ez egy olyan érvelési hiba, amely azt fejezi ki, hogy az ő felkészültsége kielégítő és az ő ismeretei nem hézagosak. Innentől sorban következnek a kisebb-nagyobb személyeskedések. Például a 77. kommentben naiv téveszmékkel vádol (értékelés: -0,5). A személyeskedéseire reagálva előbb határozottan kértem, hogy fejezze be azt, majd keményebben is megfogalmaztam ugyanezt: "Kopjon már le, legyen szíves! Ön olyan, mint egy piaci légy" Mire a válasz a 80. kommentben (2015.10.16. 16:32): "Kopjon le Ön! Ilyen bunkó megnyilvánulás nem divat ezen a honlapon." (Értékelés:-1.) Értsd úgy, a bloggernek joga van a személyeskedésre, a minősítésekre, a skatulyázásra, a különböző érvelési hibákra, sőt a kifejezetten bunkó magatartásra, de nekem, mint vitapartnernek nincs jogom mindezeket számon kérni rajta, és mint bloggazdának nincs jogom a kulturált magatartásra felhívni, a rendet a blogom vitájában fenntartani.
Ez már nyílt kötekedés. És ezen a ponton az egész falka, a hasonszőrű bloggerek, Phoenix és Atomsk, majd később Szeder László, mind becsatlakoztak azzal a felkiáltással, hogy a blogfelület nem az enyém, azt nincs jogom kisajátítani! Mind kiállnak mellette, hogy trollnak jogában áll trollkodni! Ez a "divat" egy baloldali radikális portálon. És ezt az adminisztrátori feladatokat ellátó személy eltűri. Innentől kezdve falkába verődve zajlott az inkvizíciós üldöztetésem. Hozzáteszem, hogy még mindig csak a vita második napjánál tartunk...
Tisztáznunk kell valamit! Bárkinek jogában áll a véleményét kifejteni, a blogfelület nem az enyém. De ez nem azt jelenti, hogy a trollnak jogában áll az én blogom vitájában trollkodni! Nem azt jelenti, hogy köteles vagyok eltűrni a kulturálatlan magatartást. Bárki nyithat egy saját blogot, és ott azt ír, amit akar. Ha elolvasom, és van hozzá kedvem, majd hozzászólok. Ha nincs, akkor messze elkerülöm, mert nem akarom, hogy engem maceráljanak. Vitassák meg egymás között a dogmatikus és demagóg nézeteiket a kedvükre! De nem vagyok köteles tűrni a saját blogom vitájában a troll-magatartást! Az arrogáns és kulturálatlan magatartását nem kényszerítheti rám még az egyetemi professzor sem! Számomra ezt jelenti a netikett és az internetes demokrácia. Ami más jogait sérti, az tilos a neten is! Nagyon sajnálatos, ha az alapvető viselkedési szabályokra a blogtérben valakit oktatni kell, legyen az blogger, vagy adminisztrátor!
A véleménytolerancia fogalmát kell ismét magyaráznom! A templomba sem megyek be, hogy a pappal vitatkozzak. Elfogadom és tiszteletben tartom, hogy más a világnézete - anélkül, hogy egyetértenék vele. A demagóg és dogmatikus világnézetű kommunistával sem állok le vitatkozni, mert ugyanúgy vakhitű, mint a vallásos ember. Csak akkor állok le vitatkozni ilyesmiről, ha kifejezetten a demagógia és a dogmatizmus megvitatása a párbeszéd tárgya. De ez feltételezi, hogy a vitapartner is hajlandó vita tárgyává tenni a dogmákat, és hajlandó logikusan érvelni, azaz nem dogmákra hivatkozik. Ellenben ha valaki a blogvitába azzal a szándékkal kapcsolódik be, hogy rám kényszerítse a demagóg és dogmatikus érveit, azt kifejezetten agresszivitásként értelmezem. Mondjuk úgy, mint amikor a hittérítő tűzzel-vassal téríti a pogányokat. Ez már a személyem ellen elkövetett erőszak!
Annyit azért sikerült elérnem, hogy kiharcoltam magamnak egy nap szünetet a troll részéről. De innentől kezdve már nyíltan ellenséges magatartást tanúsít a vita iránt a blogger. Semmi másra nem törekszik, mint a vita szétverésére. Az önfelmentése pedig eleve kész, ahogy a a 82. hozzászólásában (2015.10.16. 17:29) megfogalmazta: "Csak azt kapta vissza, amivel Ön illetett itt néhányunkat." (Értékelés: -1.)
Innentől kezdve már csak sorolom a troll megnyilvánulásait: "nem alacsonyodom le a méltatlan vitához. Ez ócska burzsoá dogmatizmus a javából" (83); "Magától csinálja ... vagy küldetést teljesít?" (85); "Burzsoá ökörség." (86); "De örömmel tölt el, hogy egy észlény (nevezzük nyugodtan burzsoá provokátornak) felvilágosított. Mindjárt megszámolom, hányan vagyunk az ő ellenében." (87); "Az ilyen ... "vitakultúrával" csak egyet lehet tenni: megvárni, amíg elmúlik." (88); "... a muki saját magától ilyen, vagy kiképezték?" (90); "Ez még rosszabb a sztálinizmusnál is. Antikommunista propaganda, vitakultúra nyet." (91); "Ez a muki egyszerűen nem érti ... amit mondunk neki, mert ... összeomlik a teóriája." (92) "Amit itt ez a manyus előad, az burzsoá propaganda." (93). Talán mondanom sem kell, hogy az értékelés minden esetben -1.
A 94. komment (2015.10.18. 11:20) két okból is figylemre méltó. Egyrészt megfogalmazódik benne az igény, hogy az Admin törölje a neki nem tetsző tartalmat: "Törölni ... a nyilvánvalóan fasiszta, náci, ordenáré és durván sértő" [tartalmat] - holott hol is van a nyilvánvalóan fasiszta, náci stb tartalom? Alaptalan rágalom! A bloggernek vannak nyilvánvaló fasisztázó hajlamai! Másrészt azt írja, hogy "A cikkíró ... kikel a sztálinizmus ellen, miközben ő maga ... minősít mindenkit..." - holott ez sem így van. Elfelejti azt, hogy én vagyok a blog szerzője, én határozom meg, hogy annak mi a tartalma, azaz mi a blogvita tárgya. Nekem pedig eleve az volt a célom, hogy elemezzem a szocialista társadalmi rend bukásának okait és azt, hogy ebben milyen szerepe volt a szemléleti merevséggel jellemezhető dogmatizmusnak és a sztálinizmusnak. Szándékomban állt azt is kimutatni, hogy a dogmatizmus, a demagógia és a hétköznapi sztálinizmus ma is létező jelenségek, és ezek képezik ma is a legnagyobb akadályát a marxizmus megújulásának és a munkásmozgalom újraéledésének. A blogger pedig ennek a véleményemnek a kifejtésében akar megakadályozni.
A blogger nem köteles részt venni egy a blogvitában, ha nem érdekli, vagy sértőnek érzi annak tárgyát. De nem tilthatja meg nekem, hogy a blogomban azzal foglalkozzak, amit fontosnak tartok. Tilos talán a sztálinizmusról beszélni? Törvénybe ütköző? Nem az én kompetenciámba tartozik, hogy a blogger személyében felismerhetők a sztálinista személyiségvonások. Vagyis mint troll, tökéletes alanya a szemléltetésnek. Nem volna kötelező bemutatnia, hogy milyen a sztálinista troll. Nem minősítem tehát a bloggert, hanem bizonyítom, hogy milyenek a sztálinista személyiságvonások.
Ami sajnálatos, az teljesen más. Nevezetesen az, hogy a blogfelület adminisztrátora tűri az erőszakos troll-magatartást. Maga sem tudja, hogy kinek a pártját fogja. Továbbá az a sajnálatos, hogy a blogfelületen a hozzászólók abszolút többsége a troll pártját fogja, és ezzel tulajdonképpen a mai radikális baloldal egészét jellemzi.
Folytatom a blogvita áttekintését és a troll magatartásának bemutatását. A troll belejött a fasisztázásba és egy hozzászólót lefasisztázott (96). "Egzaltált, tudálékos, kötekedő, kellemetlen fajankó, aki nem ért a témához." Ezzel a minősítéssel illetett (97). "Bakaphatja a közérzetét." - így hergel. Kértem a blogger moderálását (98). "Beeeee! Megmondalak az óvónéninek!" - így kötekedik (99). "KBFSZB" Felkértem, hogy maradjon távol a blogomtól, ill. kértem moderálást (100).
A 102. kommentben kezdetét veszi az abszcén alpáriság: "… az úr ... csak saját ostobaságára maszturbál - futószalagon." Ezt követően egy obszcén mondat kimoderálásra is kerül (nagy sokára). Majd innentől kezdetét veszi az utánzás (107-113.), ami azt jelenti, hogy a troll már a fáradtságot sem vette, hogy kitalálja, mivel bosszantson, hanem egyszerűen bemásolta a saját hozzászólásomat. Gyerekes dolog...
Majd egy minősítés jön (115): "alex barátunk egy közönséges antikommunista. Csak megpróbálta baloldali köntösbe öltöztetni a nézeteit. A meg nem értett "zseni", aztán egyéb gonoszkodások (116): "szó sincs elüldözöttségről, csak sértődött utóvédharcról - az utolsó töltényig...".
Említésre méltó a 119. komment: "elképzeléseinek semmi köze sem volt a marxizmus-leninizmushoz, a proletár internacionalizmushoz, de még a szociáldemokrácia elveihez sem nagyon... a témához szükséges tárgyi tudásnak még a csírájával sem rendelkező niemand megpróbált egy hatalmasat ideologizálni, erőlködött, szellentgetett, aztán beszart, de rendesen."
Innentől igyekszem nagyobb léptekkel haladni. Egyre több lesz az értelmetlen hablaty, ilyenek, mint (136): "Gumidominó, vagy egy parti sakk..." De találkozunk ezzel majd később is. Mindegy, hogy mit ír, csak oda tudjon pofátlankodni a vitába.
Majd kezdetét veszi a 137. kommentben (2015.10.23. 18:37) egy másfajta gonoszkodás: "Keressen fel egy pszichiátert, mert paranoid skizofréniában szenved... Szánalmas kókler..." És még a blogger beszél paranoid skizofréniáról... Megfordult a világ, még ő van megsértődve (139): "Ön jött ide bosszantani, nem mi." Ez az ember azt hiszi, más azért ír blogokat, hogy őt bosszantsa. Érdekes egocentrikus világkép... "Nem Önre reagáltam, persze, ha észrevette volna..." (140). Vagyis a troll nem azért vesz részt egy blogvitában, hogy valamit megvitasson, hanem azért, hogy a haverjaival magánbeszélgetést folytasson.
Imét következik az értelmetlen hablaty, mint "...sok zöld kiscica, piros autó, bzümm, bzümm..." (145), "...álmában két macska volt és egymással beszélgetett..." (146) és hasonlók. "Tombol az IQ vihar...még a biztosítékot is kivágja." (149), majd "álmomban két macska voltam" (150). Majd jön ismét a korábbi rágalmazás (153): "Az is lehet, hogy a megbízója zavarta vissza ide provokálni." Majd egy ójabb verzió a rágalmazásra (154): "Több honlapról már kitiltották, itt meg nem merik..."
A 155. komment (2015.10.28. 6:16) ismét figyelemreméltó: "Az "alex" nicknevű provokátor vitastílusa méltatlan ennek a lapnak a szellemiséghez - jó lenne ha a lap szerkesztősége állást foglalna, vagy törölné. Másutt már megtették." Ebben újra megjelenik a már korábban megfogalmazott törlésre vonatkozó felszólítás.
Következik a régi lemez (156): "az elmebetegség egyik fajtájával állunk szemben, ... a paranoid skizofréniával." A közönséges trágárság (157): "Méltatlan dolog ezzel a kultúrpénisszel vitatkozni." Istenem, hát ki kényszerítette arra, hogy vitatkozzon? Hát nem a saját egoja? Majd jön az "Üdvözlet a bolondok házából..." (158). Már bevitték talán a bloggert?
Végül az utolsó (159) hozzászólása, amivel zárul a sor: "Hát akkor mi a lófasznak fecséreled az értékes perceidet énrám? Miért nem kopsz már le a picsába?" Teljesen meghasonult világkép. Az internet nem az enyém. Ő védi tőlem a saját blogterét - az én blogomban, az derül ki ezekből a megnyilvánulásokból!
A sztálinista személyiség meghatárizása a troll típusjegyeiből
Mindenki eldöntheti a saját belátása szerint, hogy kivel állunk szemben. Szerintem az vitán felül áll, hogy itt egy trollal találkoztunk, akinek minden ambíciója az volt, hogy a blogomat szétverje. Illetve nemcsak ő volt ilyen, ehhez asszisztált a vitába bekapcsolódott több blogger is, a vita állandó résztvevői. Senki nem volt, aki rászólt volna a bloggerre, hogy állj, ez már túlzás.
Ez már nem is radikális baloldaliság, hanem egy durva szélsőséget látunk. A blogger mintha kötelességének érezné, hogy eltapossa az eltérő véleményt és elüldözze a másként gondolkodót. A gondolatrendőrséget látjuk és a véleményterror jelenik meg előttünk.
Ebben én a veszélyt látom a jövő szocialista társadalmára nézve. Az emberi butaság rajzolódik ki, amely párosul a vakhittel. A közönséges demagógia szintjén elsajátított marxizmus a félművelt ember tudatában dogmává merevedve. Ezek együtt a veszélyforrás, párosulva a hamis küldetéstudattal és a tévedhetetlenségtudattal! Isten ments meg az ilyenektől! Ezek fogják a jövő koncepciós pereit megkreálni, ahogy a múltban is ők kreálták meg azokat. Ők voltak a feljenentők, és ők voltak a hamis tanúk is. Persze nem ő lesz a jövő kor "generalisszimusza", de kiváló szervilis válik majd belőle, aki futószalagon fogja szállítani a leleplezett ellenséget. Amennyit csak a Gulag-rendszer megkíván!
Nagyon érdekes jelenség, hogy a blogger emleget paranoid skizofréniát, holott véleményem szerint ő maga szenved ebben a betegségben. Érzékelhető a blogger veszélyérzete még egy hétköznapi blogvitában is, amiből az általa idealizált világlépet ért támadást hámozza ki. Úgy érzi, neki ez ellen a támadás ellen küzdeni kötelessége. Személyemben pedig felfedezni vélte az "ellenséget".
Bizony kirajzolódik a sztálinista. A blogger volt a vitában a gondolatrendőrség, aki felvonultatta a véleményterrort.
De megjelenik a következmény is, a beteg tudat hajlama az ellenségképzésre. Ez ugyanaz a bűnbakképzés, ahogyan a náci számára a zsidó a bűnbak. Csak a mi bloggerünk számára a bűnbak lehetséges köre sokkal tágabb, a szociáldemokratától a fasisztáig és a náciig terjed. Történeti sorrenbe állítva, ahogy a vitában elhangzott, voltam én minden: szociáldemokrata, meg jobboldali szociáldemokrata , "nem kommunista", ellenforradalmár, a burzsoá provokátor, ellenséges "ügynök", de ami talán a legjobban tetszik, hogy antikommunista, fasiszta és a náci is voltam. A blogger fokozatosan hergelte magát bele az egyre súlyosabb vádakba - a "mi kutyánk kölykétől" egészen a fasisztáig és a náciig. S mindez azért, mert bírálattal mertem illetni a szocialista társadalmi rendszert. Mert szerinte az elvekkel semmi hiba nem volt, csak valami bibi csúszott a megvalósításba.
Összefoglalás
A blogger magatartásán érezni lehetett a bizonytalanságot, nem tudta hova tegyen. Először kommunistának nézett, a mi kutyánk kölykének, de volt benne veszélyérzet. Ki is jelentette, hogy bevárja Phoenix bloggert, hogy neki mi a véleménye a gondolataimról. Amikor pedig megjött Phoenix blogger, a "teoretikus", ő megadta a kilövési engedélyt azzal, hogy kijelentette, az internet nem az enyém. Ezzel bátorította fel a trollt, és hívta elő belőle az agresszivitást.
Valójában az történt, hogy a troll a blogfelületet kívánta védeni a támadás ellen, amit az eltérő nézeteim jelentenek - az ő értelmezése szerint. Sorozatban feltette a kérdést, hogy merészelek én idepofárlankodni egy kommunista portálra? Azért vetett be mindenféle troll technikát, hogy elüldözzön innen, és ehhez csatlakoztak Phoenix, mint felbújtó, valamint Atomsk és Szeder László, mint szövetséges.
Csakhogy a bloggerek elfelejtik, hogy a kommunista eszmét sem sajátíthatják ki maguknak, ahogyan az internetet se. Következésképpen egy radikális baloldali portál sem lehet a kisajátítás tárgya. Ami ezeknek a bloggereknek a "sajátja" lehetett netán, az bukott meg a rendszerváltáskor. S hogy milyen lesz majd a 21. századi szocializmus, abba - úgy érzem - nekem is van beleszólásom. Mert nem akarom, hogy ugyanolyan legyen és ugyanúgy végezze, mint a XX. században megvalósult szocializmus.
Amit pedig az egész blogvitában tapasztaltunk, nem volt más, mint a konzervatív kommunista törekvése arra, hogy a másként gondolkodót kirekessze a beleszólás lehetőségéből, hogy a jövő szocializmusát megőrizze olyannak, amilyen az "átkosban" volt. Mert ő olyannak szeretné látni a jövőt is, amilyen a bukott rendszer volt. Ez nem egyéb, mint az öreg kommunista közönséges féltékenysége az új gondolatokkal szemben. S mivel még a konszolidált Kádár-korszak sem volt más, mint megszelidült sztálinizmus, ezért semmi meglepő nincsen abban, hogy a troll agresszivitásában sztálinista jelleget vélek felfedezni.
Sajnos a blogger nem érzi, hogy ő maga az antireklám a kommunista mozgalom számára. Olyasvalaki, aki félelmet ébreszt az egész környezetében és eltaszítja a választópolgárokat. Ő pedig még büszke is magára, a rendíthetetle kommunista hitére. Nem érzékeli, hogy ő maga a gátja a kommunista mozgalom megújulásának, ami nélkül azt, ami megbukott, nem leszünk képesek meghaladni. Mondanám, hogy lelke legyen rajta, de ez nemcsak a blogger dolga.
Ebből a vitából én azt a tanulságot vontam le, hogy amíg ilyenek a kommunisták, addig esély sincs arra, hogy a társadalmat a szocializmus építéséhez meg lehet nyerni. Még nem vagyunk a gödör mélyén, és még mindig lefelé megyünk. Számomra tiszta sor, hogy abban a szocializmusban, amit ez a blogger megvalósítana, nem lesz szabad a véleménynyilvánítás. Lesznek majd kellően agymosott megmondóemberek, akik megszabják, hogyan kell gondolkodni. Ebben a világban újra egyenes út fog vezetni oda, hogy a párt elszakad a néptől. Vagy helyesebb talán úgy mondani, hogy még meg sem sikerült találni a kapcsolatot a néppel?
Szívem szerint a vita végén, már lehiggadva megkérdezném a bloggert, még mindig úgy gondolja, hogy "nem mi kezdtük az eldurvulást"?