Németh Attila blogbejegyzése a Népi Front honlapján, a Frontoldalon jelent meg 2015. november 4-én Alex tündöklése és bukása címmel. Az alábbiakban kívánok válaszolni annak tartalmára.
Kedves Attila! Köszönöm megemlékezésedet szerény személyemről! Csak néhány kommentet fűznék hozzá... Egyenesen a közepébe vágok.
"Ki volt ő, Alex, akinek cikkei ma már nem olvashatók a Frontoldalon, nem tanulmányozhatók, nem elemezhetők, és így érdemi állásfoglalás sem alakítható ki velük szemben?"
Bocsánat, de még élek és virulok, tehát vagyok! Még nem lehet múlt időbe tenni. Számítottam is rá, hogy a párbeszédünkre vissza fogsz térni, ahogy jelezted is. Sajnos ez elmaradt, pedig megadtam volna az e-mail címemet, lévén ezen a blogfelületen néhány hozzászóló az érdemi párbeszédet ellehetetlenítette, mert mindenáron belém akarták fojtani a szót. De privát levelezésben folytathattuk volna. Meg is adok egy e-mail címet, ahol elérhetsz: aLEx_NolBlog@outlook.ie, de írhatsz kommentet ide is.
"Ki volt Alex, aki nem tett különbséget szocialista demokrácia és szociáldemokrácia között?"
Elnézést, de a szociáldemokrácia fogalmát bele sem kevertem a gondolataimba. Ezt csak te érzed így. Véleményem szerint a szavaimat te kevered össze a szociáldemokráciával, én a szocialista demokráciáról beszéltem, ahogyan én elképzelem. Mert az átkosban a szocialista demokrácia csak egy üres frázis volt.
"Megszállott rajongó, aki vallásosan hitt a népszuverenitás mindenhatóságában?"
Ezt én nem nevezném vallásos rajongásnak. De ha választanom kell, hogy egy élcsapatért rajongjak, vagy azért a népért, amelynek tagja vagyok, akkor inkább az utóbbit választom. Viszont fordítva is fel lehet tenni a kérdést, hogyan lehetséges a vallásos hit egy élcsapat mindenhatóságában, amely a népszuverenitás jogait kisajátítva valósítja meg az uralmát a saját népe felett? Ne feledd, hogy Sztálin és Rákosi Mátyás hatalma ugyanezen a mindenhatóságon alapult. Nekünk pedig feladatunk a sztálini önkényuralom lehetőségét intézményes módon kizárni. Hogy a sztálinizmus nem ismétlődik meg, az nem múlhat pusztán az emberi minőség kérdésén! Ezen áll vagy bukik, hogy a 21. századi szocializmus mennyire széleskörű társadalmi támogatásra számíthat.
Mivel a gondolataim megértésének a szándéka (de talán a képessége) sem volt meg a Népfrontos blogközösségben, maradhatunk nyugodtan a "pszichopata grafomán, vagy talán politikai házaló" meghatározásnál, meg persze a "zavaros eszméimnél", bár meglehet, hogy azok csak a szemléleti merevséggel jellemezhető dogmatikus marxisták számára zavarosak. A sztálinista szemlélet önmaga pszichopata vonásokkal jellemezhető, így a legkevésbé sem zavar, ha pszichopaták egymással egyetértésben aggatnak rám ilyesféle jelzőket.
Nem "hallgatóságra vágyó próféta" volnék, hanem olyasvalaki, aki társadalmi vitát szeretett volna kezdeményezni a radikális baloldaliakkal (kommunistákkal) valami olyasvalamiről, amit fontosnak tart. És amit a kommunisták hajlamosak észre sem venni. A válaszomat persze megkaptam így is, mert egyértelműen kiderült, hogy a kommunisták egyáltalán nem tartják fontosnak ezeknek a kérdéseknek a megvitatását és a történelmi múlt tanulságainak a levonását, hanem ugyanazok az elfojtó és kirekesztő mechanizmusok működnek bennük, amelyek az egész bolsevik mozgalom XX. századi történetét jellemezték, beleértve a sztálinizmus időszakát is. Sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy mindezen tapasztalatok alapján szinte reménytelennek látom a munkásmozgalom megújulását.
Nem vagyok "kispolgári lelkületű szociáldemokrata" sem, de ha bárkinek ez volna a véleménye rólam, nem szállok vitába vele a már korábban említett megértési képesség hiánya miatt.
Önmagamat én leginkább másként gondolkodó marxistának nevezném, ahogyan ezt el is mondtam a blogvitában. De nincs semmi hozzáfűzni valóm, ha valaki mégis ellenségnek szeretne láttatni (például CIA-ügynöknek, vagy provokátornak, ahogy megesett már számtalanszor). Az ilyeneket, mint én, szokták a sztálinizmus időszakéban koncepciós perekben hazaárulóként elítélni és kivégezni. Ma is megvan rá a kommunistákban a hajlandóság, és ez a Frontoldal blogvitájában egyértelműen felszínre is jött.
" Akárki volt is ő, aligha tudhatjuk meg ma már."
Ugyan miért ne lehetne megtudni? Hiszen még élek és kapcsolatot is tudunk teremteni. Hisz itt vagyok! Csak párbeszédet kellene folytatni! De hát erre egy kommunista blogközösség láthatóan nem képes.
Nagyon örülök annak, hogy a cikkedben hosszasan sorolod, milyen kérdésfelvetéseim érdemesek a vitára. Látom rajtad, hogy - másokkal ellentétben - elgondolkoztál ezen, és ez nagyon pozitív. Sajnálom viszont, hogy a vitában nem áll módomban személyesen részt venni egyes domináns bloggerek (a sztálinisták és a merev szemléleti korlátokkal rendelkező marxisták) miatt. Talán akkor volna ez lehetséges, ha ezek a domináns hím szerepét betöltő bloggerek önmaguk agresszivitását hajlandók volnának korlátozni , és nem szorítanának ki minden eltérő véleményt a vitából. Nagyon sokat segítene, ha a blogközösség tagjai a vitában egymást próbálnák rávenni a kulturált magatartásra - lévén az az adminisztrátor jogkörrel rendelkező személy ezt nem tekintette feladatának. De ez azért nem megy, és ezt észre kell venni, hogy a blogfelületen tulajdonképpen nem is maradt más a domináns hímeken kívül. Mindenki mást kiszorítottak (elüldöztek) már.
Szívesen elmondanám a véleményemet a vitaindítóban kifejtett gondolataidra, de amíg a domináns hímek uralkodnak a blogtér felett, addig nem kívánom magamat megalázni azzal, hogy a sértegetésüknek kiteszem magamat.
" A polgári demokrata beállítottságú Alex által felvetett problémák tisztázása a marxizmus továbbfejlesztésének sürgős feladata..."
Ezzel a mondattal egyetértek - egy eltéréssel, hogy nem vagyok polgári demokrata beállítottságú. Mindössze értem a társadalom igényét a polgári demokráciára. Vagyis szocializmust újra építeni is csak akkor fogunk, ha a magyar társadalom többségét annak előnyeiről és szükségességéről meg tudjuk győzni - a polgári demokrácia körülményei között. Ezt a meggyőzést proletárdiktatúrával nem lehet helyettesíteni! A következtetésed viszont éppen ezért hibátlan:
" Mert egy dologban Alexnek igaza van: a klasszikus marxizmus-leninizmus politikai programja mögé belátható időn belül (és talán soha) nem lehet a társadalom túlnyomó többségét felsorakoztatni sem Magyarországon, sem másutt. Alex nézetei ezen a téren ugyanis a jelenlegi magyar társadalom többségének álláspontját tükrözik."
Nem másból indultam ki, mint ebből, és te is eljutottál ugyanide. Tehát akkor mi a gond az én "zavaros" nézeteimmel, meg kispolgári gondolkodásommal stb?
Egyébként a demokratikus szocializmusról alkotott gondolataim - legalábbis egy részük - itt megtalálhatók: http://demokratikus-szocializmus.blog.hu/
Kedves Attila! Köszönöm korrekt és kulturált válaszodat! Bár minden bloggertől hasonlóan kulturált válaszra számíthatnék!
Üdvözlettel:
aLEx
